Blog Detail

Damanhuri Hírlevél 2018. december

Selmeci Csongor 2018. december 28. 0 comments 0

(A fordítás az olasz nyelvű Hírlevél alapján készült.)

Damanhur a világ minden tájáról származó, különféle életkorú művészekből, spirituális kutatókból és praktikus álmodozókból álló közösség, akik együtt építették fel az Emberiség Templomait.

 

 

Az antik bölcsesség –

egy Új Mítosz alapjául

 

Meghívunk a közelgő új évre, hogy csatlakozz hozzánk egy utazásra a mítoszok ősi ereje révén, a mai idők újonnan értelmezett történetének felfedezésére s megírására.

Ezekben a bizonytalansággal és gyors változásokkal terhelt napokban a világnak szüksége van ilyen frissen összeállított történeti elbeszélésekre, egyfajta új történelemre, mely segít nekünk, hogy kapcsolatba léphessünk a bennünk lakozó bölcsesség centrumával. Egy ilyen új történeti elbeszélés abban is segíthet, hogy megtarthassuk belső egyensúlyunkat, s hogy újabb reménysugarak bukkanhassanak fel jövőnk számára.

A templomunkban található Labirintus faliképei, a maguk többrétegűnek felfogható történeteivel a háttérben, felkínálnak számunkra egy szépséggel és jelentéstartalommal átitatott értelmezési keretet, így mindannyian kialakíthatjuk saját ihletett látásmódunkat, megmaradva e kereten belül. Ezek az isteneket és istennőket, szent állatokat és növényeket ábrázoló festmények emlékeztetnek minket, hogy mi is isteni eredetű létezők vagyunk, állandó kapcsolatban a természet szakrális dimenziójával. Meghívnak bennünket rátalálni a helyes döntésekre, a helyes tettekre, hogy hősökké / hősnőkké válhassunk életünkben. Mindez azonban nem azért történik, hogy kirívóan különleges célokat tűzzünk ki magunk elé, hanem hogy erővel, következetességgel, állhatatossággal eltelve éljünk át minden napot, minden pillanatot, közben pedig tegyük meg a tőlünk telhető legjobbat másokért és a világért.

 

 

A mítosz a mában keresendő

 

Az emberiség bölcsessége a mítoszokban őrződött meg, melyeket kezdettől fogva nők és férfiak, vagyis emberek meséltek és mesélnek el egymásnak, épp’ ezért élők ma is, mint voltak tegnap, mert a mítoszok időtlenek. Azaz, valójában minden mítosz ma játszódik, nem tegnap. Rohanó korban élünk, amikor az emberek szenvedélyei és korlátai egymást üldözik, meghagyva ugyan számunkra az álmodozást azokról a tettekről, melyeket az emberiség véghezvihetne, viszont megmutatva azokat a veszélyeket is, melyeket a világ zűrzavara idézhet elő.

Mindenki számára nyilvánvaló az a tény, hogy a környezeti problémák, az ellenőrizetlen migráció, a technológia fékevesztett használata, az ideológiai alapú háborúk mind-mind azt a kockázatot hordozzák, hogy az emberiséget és annak történelmét ezek a negatív jelenségek végérvényesen falhoz szoríthatják. Ugyanakkor a multikulturalitás, a világ egyes részein elért életminőség, a művészet és egy-egy adott kultúra ereje, a sok-sok spirituális kezdeményezés feléledése ugyanolyan nyilvánvalóan utalnak arra, hogy ez a korszak egy másik nézőpontból rendkívül gazdag és ígéretes. Összegezve tehát: Földünk, ez a Napjának fényében fürdő kék bolygó sohasem volt még ennyire megtelve élettel, viszont ez a rajta levő élet sem volt még sohasem ennyire törékeny saját burjánzása miatt.

Mindnyájunknak szól tehát a meghívás, hogy legintenzívebb energiáinkat fektessük bele ebbe a kihívásokkal teli feladatba: érvényre juttatni a fényt, a szeretetet és a jövő megbecsülését.

Mi adhat mindenki számára erőt, hogy magára vállalja e változtatás felelősségét, valamint bátorságot, hogy harcoljon az árnyékok ellen, s hogy tegye mindezt már most?

A válasz ott van azokban az elbeszélésekben, amelyeket a mítoszok rejtenek számunkra. A mítosz a legtisztább értékek birodalma, viszont reális és konkrét értékeké, így nem egyszerűen csak fantáziánkat táplálja, hanem precízen utat is mutat viselkedésünk számára. Minden mítosz él tehát, és bennünk őrződött meg. Mindegyik az emberi jellemek legteljesebb leírását adja – még akkor is, amikor Istenségekről és rendkívüli erők fellépéséről van szó –, és mindegyik a legpontosabb iránytű, amelyet nyugodtan megkérhetünk, hogy mutassa meg nekünk az utat legelőnyösebb tulajdonságaink kibontakoztatása felé. A mítosz igazi ereje az időfelettiségben van; vagy egy jobb hasonlattal élve: a mítosz úgy lovagolja meg a múló időt, mint egy szörföző a legméltóságteljesebb hullámot, melyet az óceán kínál fel számára. Odüsszeusz, Ardzsuna, Gilgames ma épp’ annyira megigéznek és magukkal ragadnak, mint háromezer, ötezer, tízezer évvel ezelőtt.

Aktuálisak tehát most is, mert benne élnek minden férfiban és nőben mint egyfajta lelki DNS, mely egyrészről minden embert közelebb visz a másikhoz, másrészről mindenkit bevon ugyanabba a történelembe, s vezet vissza ugyanazokhoz a gyökerekhez. Mindnyájan máig tartó meghosszabbításai vagyunk egy mítosznak, így tesszük azt élővé ma is.

A mítoszokban szereplő értékek, példázatok, isteni, hősi és emberi alakok mind-mind legjobb társainkká válhatnak, miután kilépnek azokból a történetekből, melyeket az őket megalkotó népek írtak meg számukra mint főszereplők számára, majd belépnek a mi mindennapi életünkbe, hogy ösztönözhessék tetteinket. Itt az ideje, hogy otthonunkba fogadjuk és új történetekké formáljuk az antik (bár, ahogy’ korábban mondtuk, nem csak antik) mítoszokat, mégpedig most, a mai világban, a huszonegyedik századi emberiség cselekvésfolyama közepette. Itt az ideje új fejezeteket, új könyveket írni, hogy elbeszéljék a hősök nagy történetét; mely hősök – alázatossággal, buzgósággal és humorral eltelve – lehetünk akár mi is. Nincs okunk nem így cselekedni. Nincs okunk lehetetlennek hinni ezt.

A mi időnk mitikus történetei nem kívánnák meg tőlünk, hogy szörnyeket győzzünk le, hogy tengereket válasszunk szét, s hogy felfedezzük a halhatatlanságot. Egyszerűen csak azt kívánnák: legyünk aktívak és következetesek; lépjünk kapcsolatba másokkal, el tudván őket fogadni akkor is, ha olyanok, mint mi, és akkor is, ha különböznek tőlünk; tartsuk tiszteletben a környezetet, és szeressük a benne lakozó erőket, keresvén velük a harmóniát; tanuljunk meg álmodni, hogy elképzelhessük az általunk vágyott világot; béküljünk meg önmagunkkal, hogy békében tudjunk lenni mindenki mással is; hagyjunk egy jelet magunk mögött, hogy megkönnyítsük az útját annak, aki majd utánunk jön. Tegyük mindezt azért, hogy egybegyűjtsük a mítoszokban rejlő energiákat, s azzal, mint tintával, írjuk meg napjaink mítoszait, ezen időkét, amelyben élünk.

Most pedig képzeld el, hogy kilépünk az idő sodrából, s hirtelen annak kezdeténél találjuk magunkat: kit szeretnél magad mellett tudni, hogy adjon neked energiát, és győzzön meg róla, hogy mi, korunk emberei, valóban képesek vagyunk átformálni a világot és csodálatossá változtatni azt?

Melyik mitikus alakot szeretnéd felébreszteni magadban, hogy társad legyen az úton?

Gondold meg: keresve annak a hősnek a társaságát, egy napon valaki majd téged is megtalál.

 


 

Vallásos mítosz – szembesülve a tudománnyal

 

A mítoszok szempontjából nagyon különleges időkben élünk: a régiek értékvesztése és az újak megalkotása közötti határmezsgyén. De ugyan ki fogja az újakat megalkotni?

Körülbelül 100 évvel ezelőttig egyedül a vallás igazsága volt – saját mítoszaival együtt – az emberek elé tárva. Ha te is Olaszországban születtél volna, katolikus lettél volna. Ha Izraelben, akkor zsidó. Ha Indiában, akkor hindu. A vallás nem választás kérdése volt, hanem egyszerűen egy területi istenséghez való tartozás, egy bizonyos nemzet, föld vagy nép istenségéhez. Minden Isten az Egyetlen Isten volt, tagadva ezzel más istenek létezésének még a lehetőségét is.

Fussuk át gyorsan, mit okozott az utóbbi 100 év tudományos és technikai fejlődése:

Mint emberi létezőknek lehetőségünk adódott észrevenni, hogy vannak más istenek is az általunk addig ismerteken kívül. Észrevehettük, hogy más vallások történetei és mítoszai nagyon is hasonlónak tűnnek a mieinkhez, ha keressük e hasonlóságot. Az internet ezt már alaposan világossá tette. Tudhatjuk immár, hogy sok vallásban Istent a Nap képviseli, ezért ennek az Istennek a születését a naptári év végén ünneplik. Láthatjuk, hogy túllépve sok-sok hiedelmen a kimondott szó tett szert valódi hatalomra . . . és folytathatnánk a sort.

Viszont tudhatjuk, hogy az egyes vallások magukban foglalnak olyan archetipikus történeteket, melyek küzdelmeinket beszélik el ezzel a kaotikus világgal, ahol minden jel szerint szép lassan elfelejtettük, miért is vagyunk itt, hová is tartunk, arról már nem is beszélve, hogy . . .  nos, hogy kik is vagyunk valójában?

Miképpen gyakorol e változás befolyást életünkre? A régi mítoszok értékvesztése, úgy tűnik, létezésünk alapjait teszi bizonytalanná. Mivel kellene azokat helyettesítenünk? Korunknak e páratlan lehetősége nagyon jól tükröződik a Jordan Peterson és Sam Harris közötti vitában. Egy négyrészes video-sorozat, egyenként közel két-két órában mutatja be ezt a vitát, melynek fő témája a bármilyen vallásos formához való ragaszkodás jogosságának, mint a helyesen megélt élet előfeltételének vizsgálata.

Ebben a vitában Jordan, Kanadában élő klinikai-pszichológus és egyetemi tanár, védelmébe veszi a vallásos történetek fennmaradásához való ragaszkodás fontosságát, mert – függetlenül azok valós vagy hamis voltától – egy olyan etikai összképet tárnak elénk, amely mindig hasznos lehet egy működőképes társadalom létrehozásánál. Azt állítja, nem olyan fontos, hogy vallásosnak vagy ateistának tartod-e magad, sokkal inkább fontos, hogy miként cselekszel. Sok ateista magatartása olyan ugyanis, mint egy hívőé, mert a vallásos mítoszok annyira meggyökeresedtek társadalmunkban, hogy annak szinte a tudatalatti rétegébe ágyazódtak, s így hatással vannak minden ember viselkedésére.

A másik részről Sam, amerikai író, filozófus, neurológus és valláskritikus azt a látásmódot képviseli, mely szerint nem csupán nincs szükségünk vallásokra és a hozzájuk kötődő különféle történetekre, hanem azok egyenesen veszélyeseknek mondhatók, mivel nyíltan buzdítanak agresszív viselkedésre (Isten nevében gyilkolni embereket), és mivel olyan valamiben való hitet kívánnak meg, amiről a tudomány már kimutatta, hogy tévedés. Sam úgy tartja, hogy a vallás helyettesíthető az értelemmel felfogott Igazsággal. Persze, könnyű kimondani, hogy a mítoszok lassan-lassan elenyészhetnek a semmiben, és az értelem fog majd dominálni, de vajon létezhet-e kizárólag ésszerűnek mondható hit?

Itt, Damanhurban megtapasztalható, hogy mindkét fentebbi látásmódnak megvan a részleges igazságtartalma, ugyanis a megalakulásunk óta eltelt 40 év alatt bizonyságát adtuk e nézőpontok összeegyeztethetőségének. A damanhuri spiritualitásra kezdettől fogva úgy tekintettünk, mint egyfajta filozófiára, és nem úgy, mint egy vallásra. A kettő közötti megkülönböztetés a dogma elfogadásában, vagy jelenlétének korlátozásában áll. Egy vallás alapvetően hitet követel meg hívétől, a tettek pedig nagyobbrészt dogmatikus alapúak. Azaz: te, mint hívő, nem léphetsz túl a dogmán. A filozófia is kulcsfontosságú alkímikus alapelemnek tartja a hitet az ember igazságkereséséhez, de ezen az ösvényen haladva a hit, egy bizonyos ponton, tapasztalatok által szerzett tudássá alakul át. Damanhurban különféle rítusokat rendezünk. Kommunikálunk az istenségekkel és tanulmányozzuk a róluk szóló történeteket. Kutatjuk tehát a mítoszokat, bár tudjuk, e történeteket mi a magunk módján rendezzük el és elemezzük. Számunkra a spiritualitás nem statikus dogma, hanem újabb és újabb jelentéstartalmak folyamatos keresése. Léteznek archetípusok, melyeket még nem fedeztünk fel, és tudjuk, vannak közöttük kulcsfontosságúak ahhoz, hogy minden képességünk kifejeződhessen. Emiatt adunk tehát otthont új mitológiáknak, új mitikus történeteknek. Szükségünk van ilyen történetekre, melyek felszabadítják az eddig még nem kiaknázott potenciákat. Más szemmel vizsgáljuk tehát immár a múltat, hogy ezáltal most születő, új mítoszok elbeszélésébe foghassunk bele.

Ha érdekelne figyelemmel kísérni az e cikkben idézett vitát, itt megtalálhatod az említett négyszer kétórás videót. Mindez eltart ugyan 8 órán keresztül, de bizton állítjuk, hogy megéri a fáradságot.

 

 

 

Kíváncsiak lennénk, milyen vélemény alakult ki benned a tudomány és vallás e vitája kapcsán? Össze tudnál-e állítani olyan új mitikus történetet, amelyben ezek a látszólag ellentétes felfogások kibékíthetőek lennének?


„Damanhurban, ebben a mitikus társadalomban valóban születőben van egy mítoszhoz hasonlítható történet, mely egyike lehet a most vagy a közelgő jövőben formálódó legfontosabbaknak. Amikor látom valóra váltási törekvéseiteket, amikor kezemben tartok egy „self”-et, amikor járkálok az Emberiség Templomaiban, amikor fogyasztom ételeiteket vagy amikor beszélgetek veletek, damanhuriakkal, úgy érzem, mintha áramolna belém az a tudásanyag, amely – szinte hihetetlen, de mégis – társadalmatok mitikus bázisára épül. Damanhur olyan magokat őriz, melyek egy bizonyos értelemben a földi élet magvai, s egyben azon idők történelmének kozmikus magvai, melyek már keresik az alkalmat, hogy felszínre törhessenek. Magvai tehát egy új mitikus történetnek.”

Jean Houston

Ph.D, tudós, filozófus, jövőkutató, egyike a Human Potential Movement legkiemelkedőbb alapítóinak.

 


VÁSÁROLD MEG TE IS A 2019-ES KALENDÁRIUMOT!

Fedezz fel te is velünk együtt egy új mítoszt, az emberiség minden istenének és istennőjének mítoszát . . . a mi kalendáriumunkban!

További információ


ÜNNEPELD AZ ÚJ ÉVET KÜLÖNLEGES MÓDON!

További információ

 


 

„Tudjon a szeretet szétterjedni

minden létező között,

tudjon megszilárdulni a béke és a szövetség

minden faj között.”

                                                                                           ~Falco Tarassaco


KÖNYV:   Egy művészek alkotta új Nép (szerzők: Stambecco Pesco, Unicorno Arachide Diorite, Ciprea Calendula) 

A művészet, mint egyfajta spirituális nyelv, képes felébreszteni a minden emberben szunnyadó kreatív képességeket. Egy utazás a damanhuri művészek kifejezőeszközeinek segítségével segít harmonizálni az egyéni adottságokat egy kulturális identitás megteremtésére, mely egy új Nép mitikus történetének kialakulásához vezet. 

 

 

 

Online rendelés

 


Indulj el utadon, hogy felszabadulhassanak a benned eltompult pozitívabb energiák:

SPIRITUÁLIS GYÓGYÍTÓK ISKOLÁJA

ALKÍMIAI ISKOLA

 


Kutasd fel, miként lehet élni egy „oktávval” emelkedettebb szinten!

A Selfica az empirikus kutatásnak a damanhuriak kísérletező munkája nyomán kifejlesztett egyik területe, egy kulcs különféle energiamezőkbe való belépéshez, hogy azokat a legjobban ki lehessen aknázni.

 


Karkötő személyiségeink harmonizálására

Ez a karkötő segít harmóniába hozni minden pszichikus megnyilvánulását annak, aki magára ölti, mégpedig ideális feltételeket teremtve a teljes, harmonikus és kiegyensúlyozott önkifejezésre

                                                                                                                           

   Online rendelés


Fel szeretnéd fedezni, milyen a növényvilággal való kommunikáció?

Merülj el az erdő hangulatában az új „Növényzene”-géppel, a BAMBOO-val!

Online rendelés


Támogasd az Emberiség Templomait a te 5×1000-eddel!

Döntéseddel hozzájárulhatsz ennek az univerzális spiritualitásnak szentelt, hihetetlenül jelentős művészi alkotásnak a teljes megvalósításához és megóvásához.

További információ

Kategóriák