Blog Detail

Isten 10 parancsolata és a Jama – Nijamák

Selmeci Csongor 2017 augusztus 22 0 comments 0

Isten tízparancsolata

A tízparancsolat  a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva
A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. érvényessége minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: “Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni” (Mt 5,17).

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése.

II. Isten nevét hiába ne vedd!

Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete.

III. Az Úr napját szenteld meg!

Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végső nyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk!

Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel:

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket és felnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan.

V. Ne ölj!

Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. Így kell őriznünk magunk és mások életét.

VI. Ne paráználkodj!

Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtett valósága.

VII. Ne lopj!

Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs.

VIlI. Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy!

Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet.

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!

X. Mások tulajdonát ne kívánd!

Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak

JÁMÁK ÉS NIJÁMÁK

Az évezredek során kialakult jógikra jellemző életvitel szabályait legtömörebben Patandzsali foglalja össze Jóga Szutrájában, a nyolclépcsős Astanga (asta=8, anga tag) jóga első két tagjának – Jámák és Nijámák – leírásánál.

(Patanjali: Jóga szútra, Szadana páda, II.fejezet)

A jóga nyolc angája, (Jama, Nijama, Ászana, Pranajama, Pratjahara, Dharana, Dhjána, Szamadhi) lépcsői egymásra épülnek, szervesen összefüggnek.

A Rádzsa jógában nincs fejlődés, továbblépés a jógában, ha nem valósítottuk meg az első lépcsőket is valamilyen szinten (egy élet kevés lehet ahhoz, hogy egy jámát tökéletesen megvalósítsunk, de valamilyen szinten lehetséges).

A fokozatosság elve szerint csak egymás után, illetve együttes megvalósításuk után lehetséges helyes eredményt elérni.

Az angák egymást feltételezik és az emelkedő gyakorlatok egyre magasabb minőségi szintre viszik a gyakorlót. Ha nem tartja be az egyes fokozatokat, illetve nem valósítja meg azokat és úgy lép tovább, vagy azonnal magasabb fokokkal kezdi, akkor biztos számára a sikerte-lenség. Minden előző anga benne van a következőben is, mindig magasabb minőségi szinten.

A jámák és nijámák betartása nemcsak kötelesség, hanem nagy erők forrása is.

Ezek a megfigyelések és ajánlások nagy valószínűséggel úgy keletkeztek, hogy a tanítványok megfigyelték a jóga végső fokát megvalósított mestereik életét. E megfigyeléseket pedig ajánlásokká fogalmazták.

E két lépcsőfok áll legszorosabb kapcsolatban mindennapi életünkkel. Olyan etikai alapelvek, melyeknek a követése és megvalósítása minden ember kötelessége lehetne, s mely által egy ideális társadalomban élhetnénk.

E két angát úgy is fel szokták fogni, hogy szigorú erkölcsi előírások, törvények. A bennük foglalt megállapítások javasolt és nem javasolt formái az emberiség hajnalától húzódnak napjainkig. A bennük rejlő előrelátó-védő-segítő bölcsesség egyetemes.

Így egyformán szól minden társadalmi kor emberéhez, társadalmi hovatartozásától, vallásától, világnézetétől stb. függetlenül.

Ezek olyan alapvető életelvek, amelyek mindenkor, mindenhol, mindenkire nézve egyaránt érvényesek. Ezért oly fontos őket minden gondolatban, szóban, cselekedetben állandóan szem előtt tartani, gyakorolni és alkalmazni a mindennapi életünkben.

A jámák, nijámák egyetemlegességét mi sem bizonyítja jobban, hogy sok hasonlóságot találunk a Tízparancsolat és a Jézusi tanítások elveivel, erkölcsi tanításaival.

A jámán és nijámán kívül még egész sor egyéb kritérium létezik, melyek kiküszöbölését a jóga fontosnak tartja a harmonikus élethez. Pl.: érzékiség, harag, fösvénység, tudatlanság, kevélység, és irigység – ún. hat sárkány, melyek állandóan leselkednek az elővigyázatlan jógázóra. (Timcsák)

A jama (yama) szanszkrit szó, jelentése: szabályozni vagy harmonizálni. Továbbá megfékezést, visszatartást, elkerülést is jelent.

A Hathapradipika tíz főbb és tíz kisebb szabályt foglalja össze. (17.,18.)

“Nem ártás, igazmondás, nem-lopás, önmegtartóztatás, türelem, eltökéltség, könyörületesség, őszinteség, mértékletes étkezés és tisztaság: ez a tíz főbb szabály.

“Vezeklés, megelégedettség, hit, adakozás, Isten tisztelete, tantételek meghallgatása, szerénység, odaadás, mantrák recitálása és áldozatbemutatás: ez a tíz kisebb szabály, ahogyan azt a jóga tankönyveiben jártasak tanítják.”

A jámák a külvilág felé való viszonyunkat szabályozzák, és a következőket foglalják magukba: – a nem követendő dolgok összessége, – tartózkodások, – a “külső fegyelem” szabályai, – önuralom.

A jámák a jóga legalapvetőbb bázisát adják, nélkülük semmiféle igazi előrejutás nem lehetséges. Az az alapbeállítódottság, amit ad, minden cselekedetet átszínez.

A jáma magába foglalja elménk sajátos ragaszkodó tulajdonságainak az elengedését, ezáltal az elme csendességét eredményezi.

A klasszikus jamaszabályok öt fő elvet tartalmaznak:

  1. Ahimsza :   erőszakmentesség, nem ártás

2. Szatja   :   valósághoz és igazsághoz való ragaszkodás

3. Asztéja   :  el nem tulajdonítás, tisztességesség

4. Aparigraha :  harácsolási vágytól való mentesség,ajándékok el nem fogadása

5. Brahmacsarja :  a másokhoz való helyes belső hozzáállás felismerése,

érzelmi kulturáltság,   részleges vagy teljes cölibátus

 

A nijama (niyama) szó szerint “vissza-nem-tartottat”, “meg-nem tagadást, betartást„ jelent.

A következőket foglalja magába: – a követendő dolgok összessége, – a “benső fegyelem” szabályai, – fegyelmezettség.

“Tisztaság, megelégedettség, önmegtagadás, tanulmány, isten iránti odaadás – ez a nijama” – mondja Patandzsali.

Patandzsali nijámákként, a magunk felé irányított igyekezetekként tehát a következőket sorolja fel:

 

6. Saucsa : tisztaság, természetesség, egyszerűség a gondolat, a   szó és a tett területén

7. Szantósa: elégedettség, benső nyugalom, vidámság, derűs állapot, elfogadás,  kiegyensúlyozottság

8. Tapasz:  a jógagyakorlatokhoz szükséges lelkesedés, rendszeres gyakorlás, aszkézis,  felajánlás, önfegyelem, önmegtagadás, uralom a test és a lélek felett

9. Szvadjája:  öntanulmányozás, önmegismerés, szakrális stúdiumok

10. Isvara pranidhána:   az Úr tiszteletéből származó öröm, Isten iránti odaadó

             hűség, szeretet és felajánlás, a Kozmikus Tudatban lenni

 

Kategória